Már a Bankok is szeretik: Új családi ház tízmillióért

2007-11-30 13:24

Bár a könnyűszerkezetes technológiával épült ingatlanok száma nálunk is évről évre gyarapodik, még mindig jóval kisebb az arányuk, mint akár a szomszédos Ausztriában. Ehhez számos egyéb ok mellett hozzájárult az is, hogy az építésügy szereplői eddig eltérő módon alkalmazták az építési termékek forgalomba hozataláról szóló rendeletet.
A Napi Gazdaság cikke:
A könnyűszerkezetes épületek építése ugyan néhány éve már Magyarországon is lendületet kapott, a szakemberek szerint még mindig több dolog gátolja szélesebb körű elterjedését. Az egyik kétségkívül a hazai építési kultúrában keresendő, ami miatt a legtöbb - gyakran még a korábban a rönk- vagy gerendaház felé "kacsingató" - építkező is a hagyományos téglát választja leendő otthona anyagául. Nem tett jót a könnyűszerkezetes technológia ázsiója növekedésének az sem, hogy az elmúlt évtizedben számos, a technológiához nem profi módon értő társaság is vállalta könnyűszerkezetes ház építését, csapnivaló minőséget produkálva. Ez utóbbi károkat az ágazat már kezdi kiheverni, és ebben jelentős szerepet játszott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) belül létrehozott könnyűszerkezet-építő tagozat, valamint a minőségi építési feltételeket teljesítő cégek számára alapított MAKÉSZ-védjegy. Ez utóbbi garancia arra, hogy az az építőipari társaság, amelyik ezt a védjegyet megkapja, jó minőségű anyagok felhasználásával, jó minőségű házakat épít. Több mint kétezer épület Kárpáti József, a könnyűszerkezet-építő tagozat elnöke lapunknak elmondta: az, hogy az idén már meghaladja a kétezret a könnyűszerkezetes technológiával tető alá hozott lakóépületek száma (közel 50 százalékuk a védjegyet viselő cégek égisze alatt valósult meg), azt jelzi, hogy az építkező családok bizalma kezd erősödni a nálunk még mindig újnak számító technológia iránt. Természetesen ebben szerepet játszott, hogy a tagozat jelenlegi, közel húsz tagcége nemcsak az ÉMI jogszabályban előírt megfelelőségi igazolásával rendelkezik, hanem saját minőség-ellenőrzési rendszerrel is. Építési rendszereik így a saját minőség-ellenőrzési rendszer mellett a forgalomba hozatalhoz és felhasználáshoz szükséges, jogszabályban rögzített hat alapkövetelménynek (mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, tisztaság, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zajvédelem, valamint energiatakarékosság és hővédelem) egyaránt megfelelnek. S végül - az elnök szerint - az is pozitív elmozdulást hozott az ágazatban, hogy a korábbi elutasítás után napjainkban már számos pénzintézet folyósít támogatott hitelt a könnyűszerkezetes technológiájú otthonok építéséhez, és a bankok által megállapított hitelfedezeti érték - a védjegyet viselő szerkezetből épült házak esetében - ma már közel annyi, mint a téglából épült házak esetében, szemben a korábbi 70 százalékos aránnyal. Vita a rendeletről Mindemellett igen jelentős eredménynek tartják, hogy a tagozat kezdeményezése nyomán - többévi egyeztetés után - az idén végre sikerült rábírni az építésügyet, hogy az építési termékek forgalomba hozataláról szóló 3/2003-as együttes rendeletet országosan egységesen, kötelezően alkalmazza. Az elmúlt években ugyanis ezt a rendeletet - a használatbavételi engedélyezési eljáráskor - több elsőfokú építési hatóság, illetve építésfelügyeleti ellenőrzés során az építésfelügyelő eltérő módon értelmezte, illetve volt, ahol mellőzték. A szóban forgó rendelet azért fontos, mert előírja, hogy az egyes építőipari termékeknek, amelyeket Magyarországon épületbe építenek, valamilyen szabványnak meg kell felelniük. Ez lehet magyar vagy harmonizált szabvány, például az uniós CE jelölés is. Ha mindezek hiányoznak, akkor ÉMI-minősítéssel kell rendelkezniük, amely alapján megkaphatják az építőipari műszaki engedélyt (ÉME). Ennek nyomán már szintén megfelelnek a rendeletben előírtnak, így beépíthetőkké válnak. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával és egy, a rendelet értelmezését segítő szakanyag megismertetésével - legalábbis a tagozat elnökének reménye szerint - sikerül elérni, hogy Magyarországon a jövőben nem minősített szerkezetből ne lehessen könnyűszerkezetes házat építeni és erre hatósági használatbavételi engedélyt kapni.

Fogalommagyarázat:
Könnyűszerkezetes épület: 300 kg/m2 tömegsúlynál könnyebb falszerkezetből - amelynek alapanyaga lehet fa, fém, beton stb. - készült épület. Készház: többnyire favázas épület, amelyet a gyártóüzemben előre legyártott teljes magasságú falelemekből (külső falakból, válaszfalakból) és tetőelemekből - az építkezésre szállítva - egy előkészített alapon állítanak össze. ÉME (építőipai műszaki engedély): igazolja, hogy a gyártó által minősíttetett termék alkalmas épületekbe való beépítésre. ÉMI (Építőipari Minőség-ellenőrző Innovációs Kht.): nálunk ez a szervezet jogosult építőipari termékek alkalmassági vizsgálatának elvégzésére. Vizsgálja a termék mechanikai ellenállását, stabilitását, tűzbiztonságát, higiéniáját, egészség- és környezetvédelmét, használati biztonságát, zaj és rezgés elleni védelmét, energiatakarékosságát és hővédelmét. MAKÉSZ-védjegy: igazolja, hogy a cégnek az általa gyártott, forgalmazott, beépített építőipari termékre van érvényes ÉME-je. Emellett garanciát jelent a viselő cég törvényes működésére, munkájának minőségére.

Szerző: Szilágyi Eta
Forrás: Napi Online